Keresés
  • Admin

Klímaváltozás és agresszió

Mint az már ebben a cikkben is részletezésre került, a klímaváltozás nem csak fizikai, hanem mentális egészségünkre is hatással van, illetve ezen belül vagy emellett az indulatkezelésünkre is.



Bár bizonyára nem ez a legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő probléma, amely a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokból következik, mindenesetre érdemes egy pillantást vetni a jelenségre és arra, hogy az hogyan lehet kihatással akár a mindennapi életünkre is.


Több, önkénteseken végzett kutatás is bizonyítja, hogy a kellemetlenül hideg vagy kellemetlenül meleg hőmérséklet, de különösen az utóbbi meglepő mértékben megnövekedett agresszióhoz vezet. Egy érdekes példa erre egy 1994-ben végzett holland kutatás, amelyben rendőröknek kellett szimulált bűnesetekre reagálniuk kellemes hőmérsékletű (21 °C) és jelentősen, de nem irreális mértékben melegebb (27 °C) levegőjű szobákban. Az eredmény szemléletes és ijesztő: fegyverüket az első esetben az esetek 59%-ában, míg a másodikban 85%-ában vették elő tartójából.


Ennek biológiai hátterében az áll, hogy agyunk azon részeinek, amelyek az érzelmek kialakulásáért és a rájuk való reakcióért felelősek (azaz a hipotalamusznak és az amigdalának) aktivitása függ az őket elérő vér hőmérsékletétől, amely pedig minden szabályozás ellenére is függ a külső hőmérséklettől (tudományosan megalapozott tehát a “forróvérű” szavunk. Ez a jelenség azonban, mint azt egyes kísérletek eredménye is mutatja, fordítva is elsülhet: a szokásosnál hidegebb hőmérséklet esetén a hipotalamusz hirtelen acetilkolint kezd el termelni, amely a vér fűtéséért felelős, ez a fűtés pedig nyilván jobban, a kelleténél is jobban megvalósul a hipotalamusz környékén, amely megint csak megnövekedett agresszióhoz vezet.


Mint láthatjuk, már kisebb hőmérsékleti különbségek is hatással vannak indulatkezelésünkre, ennek pedig pl. a rendőrök is ki vannak téve, különösen az egyre gyakoribbá váló nyári hőhullámok, kánikulák és a ritkán, de hirtelen beköszöntő irreálisan hideg téli napok során. Nem véletlen tehát talán az sem, hogy a gyilkosságok száma kiugróan magas decemberben és júliusban, de a munkavégzéssel kapcsolatos stressznek való kitettség növekedése ezekben a hónapokban is ehhez kapcsolódik.


Ezt pedig azok is észreveszik, akik megtehetik, hogy a hőmérsékletet munkakörnyezetükben szabályozzák - egész napra ugyanis nem tudják elzárni magukat a természettől, nem is beszélve a hó vagy erős napsütés ablakon keresztüli látványának szinesztézikus placebohatásáról.



1 megtekintés0 hozzászólás